Már régóta gyűröm magam, hogy kifogalmazzam mindazt, amit a szűk és tág környezetem kivált belőlem. Azért tart sokáig, mert sokszor feleslegesnek érzem egyáltalán elmondani, hisz csak egyetlen látószög, és miért pont az enyém lenne bármilyenebb mint másoké. Hogy érdekel-e bárkit, az pedig igazán részletkérdés.
Aztán besokallok, vagy pontosabban bekicsinyelek, és nincs irgalom. Mint most.
Az elmúlt napok tanulsága: a legnagyobb többség számára fontos az ellenségkép. A közös ellenségkép még egy picit inkább. Ugyanaz a mechanizmus, ami a médián is átsüt: csak nehogy gondolkodni kelljen. Álljunk be az üres lózungok mögé, fröcsögjünk baromságokat, ezzel okosnak is hisszük magunkat; egyirányba is mutatunk a többiekkel (hitelesekké válunk??); sőt ha mi vagyunk a leghangosabbak, ki is tűnünk egy picit; beilleszkedünk, vagyis másokat kirekesztünk. A szépen megismert és a történelemben ezerszer ugyanúgy katasztrófálisan végződő mechanizmust beindítottuk, nem számít hogy érdemtelenül fog fájni másoknak, ha azok nem mi leszünk.
NEM hiszem, hogy nekem attól könnyebb lesz a napom, ha másokat utálva állok neki. NEM kell ellenséget választani, hogy összetartozzunk. BIZTOS, hogy torz a belső tükör, ha mások negatív pontjaihoz mérve érzem magam többnek. BIZTOS, hogy nincs rendben ott az önértékelés, ahol ha valaki ösztönösen azt érzné, hogy tisztel valakit, akkor abba jól belerúg, hogy majd amikor már a porban fekszik, már ne lásson benne tisztelnivalót. És TUTI, hogy nem akkor leszek okos, ha harsogom a mások iránti gyűlöletemet.
Egyáltalán, miért van szükség a mások iránti gyűlöletre? NE ROMBOLJ, NE BÁNTS MÁST. Mindjárt nem lesz szükség igazolásra, hogy miért tetted.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.